A gyermekrajz gyógyító ereje a családi helyzet változásakor

A gyermekekkel végzett pszichológiai munka során sokszor előtérbe kerülnek olyan problémák, amelyeknek a gyökere a család aktuális élethelyzetében keresendő. Mivel egy óvodás-, iskoláskorú gyermek a személyiségfejlődésének az elején tart, sok olyan helyzet adódhat, amikor egy szakember támogató szerepére van szükség. Aki segíthet a gyermeknek abban, hogy a már meglévő énvédő funkciói továbbra is jól működhessenek és  az újak is megfelelően kialakulhassanak.

Az énvédő mechanizmusok szerepe, hogy a személyiség megőrizze egységét és továbbra is egészségesen funkcionáljon. Olyankor lépnek működésbe, amikor az egyén egy számára stresszes helyzetben találja magát. Ebben az értelemben énvédő mechanizmus lehet az agresszió is,illetve annak valamely kreatív tevékenységben megmutatkozó formája amely a negatív érzelmek kifejezésére szolgál. Ilyen esetben a pszichológus feladata, hogy teret biztosítson a gyermek érzelmi megnyilvánulásainak. Így az általa megélt negatív érzelmek – amelyeknek az egyik kifejezési formája lehet a kortárscsoportban mutatott agresszív viselkedés – egy olyan kapcsolati térben bontakozhatnak ki, amely a gyermekre minden esetben elfogadó attitűddel reagál. Cél, hogy a gyermek a későbbiek során megtanulja úgy kifejezni az agresszív késztetéseit, hogy azzal sem saját magát, sem a környezetét ne veszélyeztesse. Ennek teret adhat egy kreatív folyamat, például egy rajz elkészítése is. Az alábbiakban betekintést nyerhetnek a pszichológusi munkába egy rajzfolyamat elemzése által.

A gyermekkel az óvodapedagógusai kérésére kezdtem el foglalkozni, melynek oka a társai felé irányuló agresszív magatartása volt. A gyermek családi hátterében nemrég fontos változások történtek, ugyanis a szülők elváltak. Az alábbi rajzokat készítő gyermek az édesanyjával él, két nagyobb testvére pedig az édesapánál maradt. A családrajz elkészítését a gyermek az első találkozásunkkor maga kezdeményezte, úgy, hogy egy játék szituációban megemlítette testvérei nevét, majd külön kérte, hogy lerajzolhassa őket. A rajz készítése közben arcán erős indulatok tükröződtek, amelyek kezdetben saját maga, illetve a kiválasztott színek felé irányultak.

Először a talaj megrajzolásához kezdett, majd elkiáltotta magát: „ez undorító, ez hányás” – mondta és szét akarta tépni a rajzot. Biztattam, hogy válasszon egy másik színt és folytassa a munkát. Ekkor a gyermek megfordította a papírt és egy árnyalattal sötétebb zöld színnel, egy új talaj megrajzolásához kezdett. Ezután párhuzamosan rajzolt mindkét oldalra: először a második oldalra egy házat (amiről utána elmondta, hogy az édesapának a háza) és három különböző színű napot rajzolt a lap tetejére. Majd ismét megfordította a lapot és lerajzolta az egész családot egy oldalra.

A rajz, illetve az elkészítésének a módja minden mozzanatában szimbolikus, a gyermek érzéseit kifejező, ezért már ez is terápiás hatással bír. Kezdetben, ahogyan a talajt rajzolta és amilyen érzelmeket ekkor megfogalmazott, illetve kifejezett az arcán, arra utalhattak, ahogyan ő a család szétválása során érezhette magát.

„Ez undorító, ez hányás”- mondja, viszolyog és dühös lesz, nem akarja elfogadni a helyzetét, (egy ponton a már elkezdett rajzot sem akarja folytatni) majd újra el szeretné kezdeni a rajzát. Ez összefüggésben lehet azzal a vágyával, hogy akár a családot is újra lehet egyesíteni, amit utána le is rajzol. A másik oldalon megjeleníti a házat, ahol az édesapa lakik a testvéreivel. Ebben az ábrázolásban akár kifejezheti azt a vágyát, miszerint ő is vágyik ebbe a boldogságba, ahol még a nap is süt, nem is csak egy, hanem rögtön három is.

A gyermek életében a családdal kapcsolatos szimbolikus ábrázolásmód korrektív hatású, megkezdődhet a számára traumatikus élmény – a család szétválásának, mint változásnak a feldolgozása. A gyermekrajzok képi formában fejezik ki a gyermekekben rejlő tudatos vagy tudattalan lelki tartalmakat, amit a gyermek verbális formában (azaz szóban) még nem biztos, hogy ki tudna fejezni. Azonban ez a szimbolikus ábrázolási forma –a rajz- már önmagában véve gyógyító erővel bír.

Fent: Az először megkezdett oldal, majd a családrajz.
Családtagok balról jobbra: apa, anya, egyik testvér, másik testvér és a rajzoló gyermek

Lent: A másik oldalra rajzolt, majd párhuzamosan rajzolt kép.
Az apa háza és a három nap

A rajzok  és az esetleírás a szülő beleegyezésével kerültek publikálásra.