Hogyan segíthetjük leginkább szorongó gyermekünket?
Minden gyermek más és más személyiséggel rendelkezik, így fontos, hogy nincsenek kész tanácsok, amik mindenkire ugyanúgy hatnak majd. Ha jól ismerjük gyermekünket és figyelünk rá, – rendszeresen minőségi időt töltünk el vele, könnyebben felfedezhetjük, ha valami megváltozott. (A szorongás okairól és megjelenési formáiról előző cikkemben olvashatsz:http://mirkzsofia.hu/2021/04/13/gyermekkori-szorongas-okai-es-megoldasi-lehetosegei/)
Persze vannak olyan élethelyzetek amikor ennek a változásnak a detektálása sok ideig tarthat vagy nehezen megy, vagy sajnos egyáltalán nem történik meg. De fontos törekednünk a gyermek életkorához illő jó kapcsolat kialakítására, ahol a gyermek bizalmat és biztonságot érez, így ki meri fejezni szorongásait, félelmeit. Minden szülő ösztönösen a legjobbat szeretné adni a gyermekének, még akkor is, ha ez így nem mindig valósul meg. Bízzunk abban, hogy szülőként mi vagyunk gyermekeink legnagyobb szakértői, vagy azzá válhatunk, akár az aktuális problémák megoldásai során. Ha pedig úgy érezzük, hogy mindent megpróbáltunk, de mégsem tudunk nekik segíteni, ne habozzunk idejében segítséget kérni.
A gyermeknek olyan szülőkre van szüksége, akik képesek arra, hogy érzelmileg megtartsák őt. Ezt a pszichológiában konténer funkciónak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy azok az érzelmi terhek, amik a gyermekre rakódnak, a szülő empatikus viselkedése által csökkennek, így feldolgozhatóvá válnak a gyermek számára. A szülői megértés, átkeretezés és szeretet által. A szülő azontúl, hogy empatikus és feltétel nélkül szereti a gyermekét, megpróbálja a problémát más kontextusba helyezni a számára. Ez a fajta szülői működésmód elengedhetetlen ahhoz, hogy egy gyermek valóban meg tudja élni a gyerekkorát. Ellenkező esetben a túl sok érzelmi teher által már korán nagy felelősség szakadhat a nyakába, ami szorongáshoz vezet. Szülőként ezt kiküszöbölni nehéz feladat, ha maga a szülő sem egy érzelmileg biztonságot sugárzó családban nőtt fel. Ilyenkor a saját személyiségének, gyökereinek a megismerése nyújthat segítséget a szülőnek, gyermeknek és a családi rendszernek egyaránt.
Sokszor alapvető változások a családi életben szorongást válthatnak ki a családtagokban. Ilyen lehet például egy költözés, testvér születése, óvoda vagy iskola váltás. Betegség, haláleset a családban. Bármilyen a szülőket érintő problémák: párkapcsolati nehézségek, válás, egzisztenciális félelem, munkahely elvesztése – érinti a gyermekeket is.
A nehézségekről az egyes gyermek szintjén lehet, sőt ajánlatos beszélgetni. Egyes szám első személyben érdemes fogalmazni, például így: „anyának most nehézségei vannak a munkahelyén ezért feszültebb, így kérlek legyél most megértőbb, nem akarlak bántani, amikor felemelem a hangomat.” Ezt a fajta kommunikációt erőszakmentes kommunikációnak hívják. Lehet vele közölni és kéréseket megfogalmazni a másik minősítése nélkül. Ez a fajta kommunikáció tanulható és jól alkalmazható konfliktus helyzetekben akár a gyerekekkel is. Ha meg tudjuk nevezni a feszültség okát, akkor a szorongás csökken az egész családi rendszerben, a probléma megoldása már ezzel is elindul.
Hogyan segítheti még a szülő a gyermekben megjelent feszültség feloldását? Itt is fontos, hogy a gyermek életkora határozza meg, hogy milyen módszert alkalmazunk.
Kisgyermekek esetében minden olyan projekciós felület, azaz olyan eszköz, aminek segítségével a gyermek megjelenítheti az érzéseit, hatékony lehet. Például a rajzolás, gyurmázás, festés. Ezekben a tevékenységekben is a nagymozgások megjelenése nagyon fontos, például: nagy karkörzések. Bábozni és mesét mondani, alkotni közösen a gyermekkel szintén gyógyító hatású. Ilyenkor hagyjuk, hogy a gyerek irányítsa a történet cselekményét, mert ezáltal is megjelenítheti a benne rejlő konfliktusokat.
A sporttevékenységek önmagukban nagyon jó feszültségoldó hatásúak, noha a szorongás valódi okát általában nem szüntetik meg. Minden életkorban érdemes a gyermeknek mozgáson alapuló tevékenységeket ajánlani, – a sportot örömtevékenységként és nem teljesítményként kezelve megszerettetni vele.
Már óvodás kortól kezdve megtaníthatjuk a gyerekeket relaxálni, ami bizonyítottan jól hat a szorongásra, képes feloldani a negatív érzéseket. Rengeteg pozitív élettani hatása van és segítségével az olyan vegetatív idegrendszeri funkciókat, mint például a szívritmus vagy a légzés is befolyásolhatjuk. Ezt a módszert magam is sokszor alkalmazom pszichológiai tanácsadás keretében. Egy 10-15 alkalmas folyamatban elsajátítható módszerrel gazdagodik ilyenkor a hozzám forduló gyermek, fiatal vagy akár felnőtt.
Kiskamasz, vagy kamasz gyermekek esetében, ha beszélünk azokról a ki nem mondott feszültségekről, amik ott rejlenek „a családi hátizsák mélyén” – sokat segíthet. Például ha van a családban titok, melyet ha ki tudunk mondani, ezzel szembenézve vele és csökkentve a feszültségét. A titok a családban nagyon nagy erővel bír, szorongásos tünetekben jelenhet meg a léte felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt.
Bármely életkorban érdemes akár közösen felülvizsgálni a gyermek, fiatal napi, illetve heti rendjét. Elbeszélgetni az egyes tevékenységekről és arról, hogy a gyermek melyiket miért végzi. Itt megnyilvánulhat akár, ha egy tevékenység a szülőnek való megfelelés okán van benne a gyermek életében. Vagy ha valami már túl megterhelő a gyermek számára és emiatt okoz feszültséget.
Sokat segíthet egy általános szemléletváltás, amely kezdődhet akár tudattalanul a gyermek szorongásával, melynek a végiggondolása változást indíthat el a családtagokban. Ehhez a folyamathoz sokat adhat egy pszichológus segítsége, szakértelme és objektivitása. A gyermek tünetével kapcsolatban az első konzultáció, beszélgetés mindig a szülőkkel történik. Itt feltárjuk a lehetséges okokat és a gyermek fejlődéstörténetét. A következő alkalomra már a gyermek érkezik. Itt folytatódik a folyamat, amelynek a lényege, hogy a pszichológus egy olyan biztonságos és elfogadó légkört teremt a gyermek vagy fiatal számára ahol ő változni képes. Ha a gyermek változik, akkor az egész családi rendszernek változnia kell, illetve, ahhoz, hogy a gyermek változhasson, a szülőknek, a családnak is változnia kell. Ebben segítenek a folytonos visszajelzések a szülők számára, így ők is részeseivé válnak a folyamatnak.
Sok esetben előfordul, hogy a szülő problémája a gyermeke tünetében nyilvánul meg. Ennek eredményeként – hiába a gyermeknek van szorongásos tünete – végül a pszichológiai munka valójában nem a gyerekkel, hanem a szülővel történik.
Ha a szorongás sokáig fennáll akár olyan pszichés zavarok, mint a generalizált szorongás, szociális fóbia, agora fóbia, pánikzavar, depresszió is kialakulhatnak. Ezek mind olyan egyensúly vesztett állapotok, melyeket hosszú, akár hónapokig tartó szorongásos állapot előzhet meg. Az ebben az időszakban megnyilvánuló tünetek a gyermek segítségkérései lehetnek a külvilág felé.
Rendkívül fontos, hogy ha úgy érezzük, otthoni keretek között nem tudunk segíteni gyermekünknek, akkor kérjünk segítséget!
(Fotó forrása: Shutterstock)