Az Internet és az agyunk kapcsolata – internetfüggőség – Pszichológia a 21. században
Gyermekkoromból emlékszem, hogy amikor kirándultunk egy szép helyen, én megálltam és az emlékezetemmel megpróbáltam „lefényképezni” azt a helyet, ami magával ragadott. Utána még hosszú évek múltán is képes voltam előhívni memóriámból ezt a képet és erre nagyon büszke voltam.
Nem tudom, csak remélem, hogy megvan még ez a képességem, mert ma már rögtön a telefonért nyúlok, amikor szeretnék valamit megörökíteni és gyanítom, hogy sokan vannak így ezzel.
De mi az amiért tényleg a technikát és az internetet „tehetjük felelőssé” és mi az, amiért nem? Hogyan befolyásolta az elmúlt 1-2 évtized technikai robbanása a viselkedésünket és az agyunk működését?
Amikor egy padon ülünk a szabadban és nézzük a körülöttünk futkározó gyerekeket, az agyunk ugyanúgy dolgozik, mint ha mindezt egy monitoron látnánk. Az ingereket mindenképp fel kell dolgoznia. Az viszont nem mindegy, hogy ezek az ingerek milyen sűrűn és gyorsasággal áramlanak felénk. Ezekben lehet különbség, akkor ha egy monitort nézünk, vagy mindez a valóságban történik. A legtöbb számítógépes játék például úgy van felépítve, hogy az agy jutalmazó központját ingerelje, ilyenkor dopamin szabadul fel az agyban, ami függőséghez is vezethet. Ugyanis egyre több ingerre van szükség ahhoz, hogy a dopamin termelődjön. Ez különösen veszélyes lehet például kamaszkorban, ahol is az agyban lévő idegrendszeri kapcsolatok rohamosan megsokszorozódnak, azért, hogy így serkentsék a tanulást. Ennek következtében az egyén rendkívül fogékony lesz mindenre, amivel sok időt tölt el. Ha ez éppen az internet, vagy a számítógépes játékok, ez könnyen függőséghez vezethet, így káros hatása lesz a személyiségfejlődésre.
Kutatási eredmények szerint, a ma felnövekvő ún. Z generáció tagjai (az 1995 után születettek) jobban dolgozzák fel a vizuális információt mint elődjeik. Ezzel párhuzamosan azonban vannak olyan képességek, amelyek náluk kimutathatóan gyengültek: másokra hosszabb ideig odafigyelés, elmélyülés egy dologban, – az állandó és megnövekedett ingerek hatására. Valamint megváltozott a kommunikáció minősége is. Számukra könnyebb az interneten szimbólumokkal, képekkel kommunikálni. A szemkontaktus hiánya és a módosult kommunikációs minta az agyat is másfajta feldolgozásra készteti. Valamint nehézséget okozhat a valódi kommunikációs jelzések: gesztusok, arckifejezések feldolgozása.
Az úgynevezett „multitasking”, – azaz, hogy egyszerre több dologgal foglalkozunk – is az internet, a számítógépek világához köthető. Ilyenkor az agyunk annyira le van terhelve, hogy ha nem iktatunk be rendszeres időközönként pihenőket, a figyelemzavarhoz hasonló tüneteket is produkálhatunk és stresszesek, frusztráltak leszünk. Míg 2000-ben az akkori tizenévesek átlagosan 12 másodpercet fordítottak egy dologra „multitasking” közben, ez az adat 2015-ben már csak 8 másodpercre esett vissza (Sparks & Honey, 2014).
Google-hatásnak nevezik a kutatók azt a jelenséget, amikor az internet-használat miatt kevesebb tényt jegyzünk meg, mondván, hogy úgy is karnyújtásnyira van az okostelefonunk vagy a tabletünk. Ennek tudatában kevesebbet használjuk a rövid távú memóriánkat. Ugyancsak kutatások bizonyítják, hogy amikor nehéz kérdésekkel szembesülünk és azt gondoljuk, hogy könnyen hozzáférhetünk az internethez, kisebb aktivitással kezdjük előhívni a keresett információt.Inkább azon gondolkodunk ilyenkor, hogy hol keressünk rá a válaszra a neten. Ez hosszú távon hatással lehet a motivációnkra, amikor új dolgok tanulásáról van szó (Sparrow, Liu, Wegner, 2011).
Nem ejtettem még szót arról, hogy az állandó elektromos sugárzásnak is hatása van élő szervezetünkre. Az erre vonatkozó bizonyítékok a gazdasági lobbi miatt sokszor nem kerülnek nyilvánosságra. Azonban vannak már olyan adatok (pl.: REFLEX projekt), amiket nyilvánosságra hoztak és alátámasztják a feltételezéseket.
A nagyfrekvenciás sugárzás elnyelődése a szövetekben egyrészt hőhatást okoz, másrészt megzavarhatja a sejtek anyagcsere-folyamatait, áramokat indukálhat, amelyek alvászavart, dekoncentráltságot, ingerlékenységet okozhatnak. Továbbá az egészségre a következőképpen hathat még: változhat az agy-ér gát áteresztő képessége, csökkenhet a melatonin hormon termelődése, megváltozhat a reakcióidő, emellett a rádióhullámok hatással lehetnek a spermiumok életképességére és a génjeinkre is (Tóth, 2007).
Nem célom, hogy a 21. századi technikát démoni tulajdonságokkal ruházzam fel, hiszen való igaz, hogy az internet és a technika segítségével a mai kor embere számára kinyílt a világ. 3 kattintás és pár perc alatt oda foglalhatunk repülőjegyet, ahova a pénztárcánk engedi. Hát nem csodálatos?!Dehogyisnem! Azonban 21. század ide vagy oda itt is a „a mérték az érték”. Ami képes összekötni kontinenseket és embereket, az ugyanúgy be is zárhat minket egy virtuális valóságba.
Ha szeretnél ötleteket kapni, hogy hogyan légy egyensúlyban online és offline kattints ide: